Függőségem: az utazás

Tervezés-szervezés

Avagy hogyan induljunk neki egy nagyobb utazásnak?

2017. március 05. - wanderlust13

"Délkelet-Ázsia olyan, mint egy függőség" - mondta nekem valaki, akivel pár hete Kambodzsában ismerkedtem meg. Először csak jót mosolyogtam ezen, de belegondolva, nem kevés igazság van ebben a megállapításban. Annyi látnivaló van itt, annyi csodálatos ország, olyan zseniális kaják, és annyi jófej utazóval ismerkedik meg az ember úton-útfélen, és mindenkinek persze más az útiterve, mindenki egy kisgyerek határtalan lelkesedésével mesél arról, hogy úristen, ez vagy az a hely a legjobb/legcsodásabb/legmókásabb volt, amit valaha látott, és aztán az ember még haza se jött, de azonnal azon gondolkodik, hogy legközelebb a rendelkezésére álló 2-3 hétből mit tud kihozni. Délkelet-Ázsia egy csodavilág, és hálás vagyok, hogy már másodjára juthattam el oda, és valóban, a fejemben már meg is fogalmazódott nagyjából a következő útiterv is. 

Én Münchenben élek, és az itteni egyik legjobb (szintén magyar) barátnőmmel határoztuk el, hogy megérdemlünk egy kis világlátást, és egy kis kiszakadást a hideg téli hétköznapokból. Megmondom őszintén, én rettenetesen utálom a telet, és januárra általában már masszív depresszió kerülget, szóval egy kis D-vitamin utánpótlást muszáj mindig beiktatnom, ha lehetőségem van rá.

Igazából 3 opciónk volt arra, hogy hova vegyük a "fő" repjegyet: Bangkok, Szingapúr és Kuala Lumpur, és pusztán praktikus okokból lett végül Bangkok:

  1. Fontos volt, hogy az adott nagyvárosból olcsón és egyszerűen tudjunk tovább-, meg a végén ide visszarepkedni, szóval emiatt Szingapúr hullott ki elsőként. (Pl. Airasia-val repültünk Bangkokból Siem Reap-be tovább kb. 70 euroért, feladott csomaggal együtt, és még enni is kaptunk a fedélzeten.)
  2. Mivel nem akartunk több napot városlátogatásra szánni (mert sajnos össze-vissza csupán 12 nap állt a rendelkezésünkre), így az is szempont volt, hogy másfél-két nap nagyjából elég legyen az adott helyen, emiatt pedig KL esett ki, mert ott nem olyan centralizáltan vannak a legfontosabb látnivalók, mint pl. Bangkokban, és az egyik fő attrakció, a Batu barlangok pedig egyenesen nem is Kuala Lumpurban van, hanem kb. 45 perc vonatútra. 
  3. Nem akartunk valami "no name" légitársasággal repülni, nem akartunk olyat választani aminek rosszak az értékelései (mindig mindent leellenőrzök), illetve nem akartunk bizonyos - jelenleg nem túl biztonságos - országokon keresztül repülni. Az Emirates-nek elég jó csatlakozásai vannak innen tőlünk Bangkokba, nem is volt olyan drága, mint amit elsőre gondoltunk és hát azért elég jó hírű légitársaságról beszélünk, na. :) 

Szóval egy hideg téli estén osztottunk-szoroztunk, nagyjából megbeszéltük, hogy merrefelé menjünk, és egy üveg vörösbor elfogyasztása közben/után lefoglaltuk az Emirates repülőjegyet, yay! :) Nem titok, 570 EUR volt az oda-vissza jegyünk Dubai-on keresztül, nem kellett órákat várni a csatlakozásra, kényelmes volt, király az entertainment programjuk (meglepő módon még 2 magyar film is volt a listában egyébként és FYI a Tom Odell album altatónak kiválóan alkalmas :D), finomak voltak az ételek is, brutál nagyok a gépek tehát a turbulencia-problematika gyakorlatilag nem létezik, szóval meg voltunk elégedve velük teljesen.

A biztonsági vizsgálat a reptéren ilyenkor egyébként hosszadalmasabb és sokkal alaposabb, mint amikor Európán belül utazik az ember, gyakorlatilag mindenki becsipogott, szóval mindenkit szétdetektoroztak, meg átsimogattak ilyen kis papírlapokkal, amiket aztán egy masinába beletettek kiértékelésre, gondolom abból a célból, hogy van-e az emberen/a táskáján robbanóanyag vagy drog vagy valamilyen gonosz dolog maradványa. Részemről azért volt fura a becsipogás téma, mert én aznap reggel már repültem egyet Hannoverből Münchenbe (majd egyszer ezt is megírom), ugyanabban a ruhában, és ott simán átmentem a biztonsági kapun.

Nekem a következő oldalak váltak be egyébként repülőjegy-foglalásra

Mindegyik oldal abszolút felhasználóbarát, könnyű rajtuk eligazodni, könnyű a keresési kritériumokat leszűkíteni és a tökéletes csatlakozást megtalálni.

Nos, megvolt a fő repülőjegy, ezzel együtt a fix program az első két napra, emellett abban is biztosak voltunk, hogy a 2. desztináció Angkor Wat lesz Kambodzsában, mert nekem ez a bakancslistám első helyén tanyázott már lassan 10 éve, Vicának pedig kiválóan promótáltam az ötletemet. :) Már csak azt kellett kitalálni, hogy hol töltsük el a strandolós-láblógatós napokat. Az opciók Koh Phangan/Koh Samui (Thaiföld) illetve Phu Quoc (Vietnám) voltak, és végül azért maradt Phu Quoc, mert januárban végig ítéletidő volt a thai szigeteken (pedig január az egyik legszárazabb hónap elvileg), és nem mertük megkockáztatni, hogy ez még februárban is eltart, illetve ha nem is, akkor tudnak-e az árvizekkel, belvizekkel, stb. addigra valamit kezdeni. 

Szállásfoglalásra általában a booking.com-ot használom. Jól bevált szokásommá vált, hogy egyszerre több szállást is befoglalok, amik hirtelen megtetszenek, de csak olyanokat, amik még jó pár hétig ingyenesen lemondhatók, aztán jól megnézem a szállások elhelyezkedését, értékelését a bookingon, lelkiismeretesen át szoktam olvasni a tripadvisort is (az idők során kiválóan megtanultam különbséget tenni a kákán is csomót kereső és a valós negatív kritikát megfogalmazó posztok között), és csak ezután hozok végleges döntést.

(Itt szeretném felhívni a figyelmet egy dologra, amivel életemben először most szembesültem, hogy a lemondási idő az a szállás helyi ideje szerint értendő, tehát ha pl. a booking.com azt mondja nekünk, hogy a vietnámi szállás január 17-én éjfélig mondható le ingyenesen, az az én időm szerint január 17-én délután 6-ot jelent...:)) Ezzel majdnem megszívtam idén, mert 2 hotel maradt így "lemondhatatlanul" befoglalva, mert persze január 17-én este 8-kor ültem neki stornózni a felesleges foglalásokat, és ott kicsit bepánikoltam, hogy pár száz eurót bukok az ügyön, de azonnal írtam mindkét szállodának, és az egyik hálistennek nagyon jófej volt, és pillanatnyi szőkeségemre tekintettel elengedték a lemondási költségeket. :D)

Miután stabilan állt az útiterv, és a szállásokat is kiválasztottuk, rájöttünk, hogy Thaiföldön kívül mindenhová kell vízumot is intézni. Vízumigényléshez ajánlom az online utat, gyorsabb és sokkal olcsóbb, mint a nagykövetséges útlevél ide-oda küldözgetés, és ugyebár amiatt sem kell izgulni, hogy a posta elhagyja az útlevelünket. Majd a kambodzsai és vietnámi posztban írok részletesebben tippeket és tapasztalatokat. 

Aztán kellenek még oltások is ugyebár: nekem a Hepatitis B felfrissítése már 3 éve, az előző ázsiai utam előtt megtörtént, szóval elvileg még 7 évig védett vagyok, de a Hepatitis A oltásom második felét elmulasztottam anno, szóval most teljesen újra kellett oltani. Emellett még egy diftéria/tetanusz oltást adattam be magamnak, és elgondolkodtam a hastífusz ellenin is, de azt végül kihagytam. Malária elvileg azokon a helyeken, ahova mi mentünk, nincs, illetve nagyon kicsi az esélye, szóval azt megkockáztattuk, hogy nem vittünk magunkkal gyógyszert, és lekopogom, nem is kellett. Ami para az a dengue-láz, az van elvileg mindenhol, és a dengue-s szúnyogok azok egész nap csíphetnek (a maláriások állítólag főleg csak éjszaka), szóval vittünk magunkkal trópusi szúnyogok elleni befújókát, és így próbáltunk védekezni. Persze ettől függetlenül csillió szúnyog megcsípett, de már másfél hete itthon vagyunk, és ha megfertőződtünk volna, annak mostanra ki kellett volna jönni. 

Aki ismer, az tudja, hogy alapvetően is egy fél gyógyszertárral a táskámban közlekedek (édesapámtól örököltem :D), és nem, nem szedek be valamit úton-útfélen, nem vagyok gyógyszerfüggő, csak szeretek biztosra menni, hogy ha neadjisten valami baj lenne, akkor azonnal tudjak mihez nyúlni, és ne kelljen orvost, gyógyszertárat, stb. keresgélni, ha nem muszáj. Ennek megfelelően mindenféle problémára megoldást kínáló úti patikával indultam el a nagy útra is. :) A következők rejtőztek benne: ibuprofen, rubophen, immodium, széntabletta, calcium sandoz, tantum verde, coldrex, sebtapaszok, fertőtlenítőszer, és Valeriana (olyan célból, hogy hamarabb és mélyebben be tudjak aludni a repcsin, mert sajnos ezzel problémáim szoktak lenni). Szerencsére egyébként nem kellett belőle sok mindent igénybe venni. Ja és egyébként bármennyire utáljátok is, igyatok minden nap kólát, ha picit rendetlenkedik a gyomor, az helyreteszi rögtön. Borzalmas egyébként belegondolni, hogy olyasmit igyak, ami hatékonyabban oldja fel a WC-dugulást, mint a Mr.Muscle, de hát ha használ akkor használ. :))  

Pénzváltással nem foglalkozok az utak előtt soha, hanem mindig a helyszínen veszek fel pénzt a hitelkártyámmal (szerencsére olyanom van, amivel külföldön is ingyen tudok készpénzhez jutni, és ez a mostani út során derült ki, hogy ha a külföldi automata fel is számol pénzfelvételi költséget, azt az én bankom utólag megtéríti, puszi Commerzbank ezúton is <3). De alapvetően szeretek inkább mindenhol kártyával fizetni, ahol lehet. Thaiföldön mondjuk pl. szinte sehol nem lehetett, de Kambodzsában meglepően sok helyen volt erre lehetőség.

Miután mindent lefoglaltam, utánaolvastam, leszerveztem, megrendeltem, megvettem, felírtam a pakolós listámra, nem volt más hátra, mint számolni vissza a napokat és mosolyogva és rettenetesen izgatottan várni az indulás napját. 

A következő posztban elmesélem hogyan lehet egy kompakt Bangkok-élményt kapni 2 nap alatt. :)

16602423_10154925112032319_2381926924086941559_o.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://eszterstravels.blog.hu/api/trackback/id/tr4812313921

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

NagyVonalakban 2017.03.06. 07:30:49

".... Ennek megfelelően mindenféle problémára megoldást kínáló úti patikával indultam el a nagy útra is. :)..."

Hát ezt azèrt ne hidd....

A Rubophen meg az ibuprofen hatásában hasonló, mint ahogy az Imodium és szén tabletta is, elég az egyik.

A Calcium teljesen hatástalan, gondolom allergiára szednéd, vigyél helyette antihisztamint, meg valamilyen szeroid kenőcsöt.

A Coldrex helyett meg vigyél valami antibiotikumot.

wanderlust13 2017.03.06. 15:00:24

@NagyVonalakban: Köszönöm a hozzaszolast, bar megmondom oszinten, remeltem, hogy a posztombol nem csak annyi fog lejonni, hogy rubophent ES ibuprofent is hurcolok magammal, annal azert hasznosabbnak veltem a bejegyzes nagy reszet. :))
Egyebkent van kulonbseg a rubophen es az ibuprofen kozott is, pl., hogy a rubophenben paracetamol van, az ibuban pedig nyilvan ibuprofen. Az immodium es a szentabletta kozott pedig az a kulonbseg, hogy az immodium a fertozes okat nem szunteti meg, csupan gyorsan megfogja a gyomrot, ami pl. eleg praktikus ha az emberre hosszu repules elott ratornek a gyomorproblemak. A szentablettaban levo aktiv szen ellenben megköti a betegseget okozo mereganyagokat es segit oket minel hamarabb kivalasztani a szervezetbol, de nem feltetlenul fogja meg a gyomrot azonnal.
A calcium sandoz a giganagyra dagadt szunyogcsipeseimet mindig percek alatt lehuzza, es antibiotikumot pedig csak akkor iratnek fel az orvossal, ha mar a "halalomon lennek", amugy inkabb megprobalom elkerulni.
Na de alapvetoen csak vesztartaleknak vannak nalam a gyogyszerek, es orulok, ha a beszedesuk nelkul at tudom veszelni a vakaciokat. :))

mamlasz12 2017.03.10. 20:42:29

Jópofa írás. Kellemesen könnyed és vicces a stílusa. Egyetlen kritikám az lenne - és ez persze személyes vélemény -, hogy 1-2 beillesztett kép (akár a végsó úticélról, előre is kedvcsinálóként) megtörhetné a "wall of text" monotonitását.

wanderlust13 2017.03.12. 10:13:08

@mamlasz12: Köszönöm szépen! :) Többen mondták már, hogy tehettem volna bele képeket, és belegondolva abszolút jogos, szóval pótolni is fogom. Az utazós posztokba pedig eleve terveztem illusztrációkat, hogy megtörje a szómenésemet. :)

Pszicholand 2017.03.13. 11:47:04

@NagyVonalakban: nagyvonalakban megfogtad a blogbejegyzés lényegét :-D
@wanderlust13: hol vannak a képek a posztból?! Pl. a gyógyszerek csoportképe, a bepakolás végeredménye büszke szelfivel ésatöbbi ;-)

wanderlust13 2017.04.05. 09:30:14

@Pszicholand: Remelem az utazos parnas-borondos kep is megfelel :))